BYOB meg más egyebek

Jövő héten utazunk haza, és már alig várom. Sajnos egy kicsit rohanósra sikerül majd, de ez van ha az ember más országból talál magának párt. 5 nap Budapest es 4 nap Amszterdam áll előttünk, hogy feltőltödjünk és kikapcsolodjunk egy kicsit.

Ez a 15 hónap volt a leghosszabb idő amit távol töltöttem anélkül, hogy haza látogattam volna. Ez előtt 13 hónap volt amit még 2009-10-ben töltöttem távol.

Na de már megint régen irtam, pedig összegyüjtöttem pár dolgot amiről akartam már irni.

Az egyik ilyen a BYOB ami éttermek kirakatában van kitéve sokszor és annyit jelent:
Bring Your Own Bevarage/Booze , vagyis Hozd a sajat italod.

Ezt akkor alkalmazzák az éttermek, amikor nem szerezték meg az engedélyt alkohol árusitásra. Ilyenkor az ember fogja magát, és viszi magával az üveg (vagy több üvegek) alkholt amit a vacsora mellett el akar fogyasztani.
Múlt héten estünk át az első ilyen élményünkön és eléggé szürreális volt, besétálni egy étterembe egy üveg borral és egy csomag sörrel.
Zseniális megoldás, mert eleve sokkal olcsóbban jön ki a vacsora, hogy nem fizet az ember 6 dollárt sörönként.




Következő érdekesség, amin már lassan másfél éve rácsodálkozok mindennap:

Mi a furcsa ezen a képen? Megoldás a kép alatt.

 

Ha látjátok a ház sarkában, van egy kis müanyag játék ház. Ezt egy főúton készitettem a kocsiból. És mi a furcsa? Hát hogy már másfél éve ott a kisház. Nincs kerités. Nincs oda szögezve. Nincs kamera. Itt csak szimplán nem lopnak el ilyeneket. Nem szedik széjjel. Nem pisilnek rá.

Hetente rendelek Amazonról.. és hétről hétre a doboz a lépcsőnkön vár.. Nem lopják el. A szomszéd bicaja kint van.. nincs le lakatolva.

Ez ami nincs otthon.. de nem csak Magyaroszágon, szerintem nagyjából sehol Európában.

Na lépjünk is tovább a következő érdekességre. Asszem a mai bejegyzésben sikerült olyan dolgokat összegyüjtenem amit szeretek itt, és ami miatt Amerika jó, és szerethető. Szerintem az első pozitiv bejegyzésem, haha.

Szóval. Ismételten a nem lopásra visszatérve. Chicago belvárosában sétálva az alábbi képeket készitettem:

Nem, itt senki nem tép le virágot, hogy a következő sarkon eladja. Senki nem tép le virágot, csak mert van ott 1000 másik. Senki nem lopja le a dekorációt. Pedig elmozditható. A karácsonyit se lopták le. Az őszit sem. Nem.. itt az emberek gyönyörködnek benne. Nem dobnak rá cigi csikket. Nem firkálnak obszcén dolgokat a nyuszira.  Virág mindenhol, dekoráció mindenhol. Értintetlenül. Amerika egyik legnépesebb városában.


Az utolsó dolog mára, amiről már korábban készitettem képet, de ezt is úgy imádom. Olvasnál valamit? Vegyél el egy könyvet és tegyél be egyet helyette. Tele a város az ilyen kis mobil könyvtárakkal. Megint csak azt tudom mondani, hogy egy nagyvárosról van szó.

Na és mielőtt bármilyen negativ gondolatom lenne az itt léttel kapcsolatban, inkább zárom soraimat.

már egy éve itt.. és még mindig tél van..

El sem hiszem, hogy ennyire lusta voltam és már két hónapja nem irtam semmit.

Március gyorsan eltelt, főleg mert már nagyon vártam. Anyukám jött március elején 2 hétre. Nagyon büszke voltam rá, hogy 70 évesen, kevéske angol tudással elindult otthonrol egyedül .. és meg is érkezett :D

Szerencsések voltunk mert habár befagyott mindenünk ami befagyhatott, de 2 hétig sütött a nap.. igaz egy nap még havunk is volt.
A két hét gyorsan eltelt.. sajnos.. el voltunk kényeztetve jóféle magyar eleséggel.. Aztán Anyu hazament.. és egy héttel később jött Brian apja egy hétre.. És már ez is eltelt.. Itt vagyunk április közepén, és mégé mindig 2 fok van.. hétfőn volt havazás és holnapra is havas esőt mondtak..

Azt el is felejtettem, hogy március 24én volt az 1 éves évfordulónk kint. El sem hiszem, hogy igy eltelt az idő. Néha baromi lassúnak éreztem, de visszatekintve, elszaladt..nagyon gyorsan..

Voltunk azóta megint Chicago Bulls meccseken, és ma a főbérlőnltől kaptunk jegyet Cubs baseball meccsre is. Néha besegitünk neki olyannal, hogy pl beinditjuk a kocsiját, kicserélünk égőt stb.. mert ő nem itt él, csak pár havonta jön. Cserébe kaptunk jegyet. Igaz, hogy megfagytunk, de megérte , mert jo hangulata volt..

Aztán volt a munkahelyemen is csapat meeting ami évente egyszer van.. és 11 hónap itt lét után találkoztam kollégákkal akikkel már 11 hónapja telefonon es emailben naponta kapcsolatban állok. El sem hiszem, hogy még mindig itt vagyok.. de most már lehuzom ezt az egy hónapot, hogy meg legyen a kerek év..

Megvettük a repjegyünket, megyünk haza látogatni amit már nagyon várok :)))

Ez csak egy kis összefoglaló volt, hogy aki követ lássa, hogy még életben vagyunk, de nemsokára irok megint, kicsit többet, meg érdekesebbet :)

Tömegközlekedés az óceánon túl

Amerikában nem sok városban van jó tömegközlekedés.. vagy egyáltalán tömegközlekedés általánosságban.

10 éves amerikai kalandozásom során már volt szerencsém egy két helyen megfordulni, igy személyes tapasztalatomat irom le.

Nyilván minél nagyobb a város, annál jobb közlekedési hálózattal jelentkezik, ezért például New York és Chicago is elég jó ebben.. San Francisco sem panaszkodhat. De például ott van Miami, ami elég nagy, de inkább lesétáltunk 1 órát, mert a busz nem jött illetve elég érthetetlen volt a menetrend és az útvonal. New Orleansban is főleg csak a villamos járt, nem is tudom, hogy van e busz egyáltalán. San Diegoban, meg aztán csak a mexikóiak használják a tömegközlekedést..

Nem is tudom, hogy New Yorkon és Chicagon kivül, hol van még nagyon jól kiépitett metró és vonat hálózat. Ezeknek a városoknak, olyan nagy a vonzás körzete, hogy emberek másfél de akár 2 órákat is ingáznak a környező kisvárosokból. Brian nagybátja 10 percre lakik a vasúttól (kocsival) és onnan 80 perc a vonattal Manhatten.
Elég nehéz volt megszokni, hogy a metrot/subwayt azt itt vonatként hivják, még hozzá L train néven fut.. Onnan kapta a nevét, hogy elevated train.(magasitott vasut). Vagy föld alatt vagy magasitott vonalon futnak.

Chicago metro térkép

Ha valaki Chicagoba jön és nincs rengeteg csomagja, érdemes a kék metrót választani, ugyanis megáll a reptéren, bevisz a belvárosba 25 perc alatt, mig dugóban ( és mindig dugó van) lehet több mint egy óra is kocsiva. Mi a kék metró (logan square állomás) vonalnál lakunk, kb 10 perc sétára.

A buszok chicagóban a sugár utakon észek dél illetve kelet nyugat irányban mozogonak, nyilegyenesen. Egy egy ilyen ut a két végállomás között simán egy óra.. de dugóban több is lehet.. És még mindig városon belül vannak!! A buszoknak számuk van, de mivel egy sugárúton mennek 99%ban, nem a számok hanem az utva név alapján azonositják. Például nálunk a 76-os áll meg a ház előtt, de azt senki nem tudja hol és mi fán terem, ezért mindig azt mondom a Diversey busz. Akkor tudják, hogy az mégis merre közlekedik.

Sajnos az összehangolásuk még annyira nem megy, igy elég sokszor megy el előttem a busz és várhatok 15  perceket. Még nem jöttem rá a logikára, hogy sokszor jön két busz 1 perc különbséggel a következő meg 17 perc.. Gondolom a reggeli csúcs bezavar, de ez a hidegben eléggé kellemetlen tud lenni. A metro állomásokon amúgy majdnem mindehol van melegitő lámpa, ami jól jön a -25 fokban.

Az én napi utazásom viszonylag jó, bár  örülnék, ha busz helyett metróvonalon dolgoznék, mert a dugó vállalhatatlan. Előbb a Diversey buszon araszolok kelet irányba, majd átáltok a Damen buszra észak felé. 40 perc ha nincs dugó és elérem a buszt.. de volt már 70 perc is hazafelé.. nem gyakori, de előfordult.. Olyankor azért el is fogyott otthon egy üveg bor.. Nyáron sokszor gyalogoltam inkább, mert volt hogy 25 percet irt a következő buszra, viszont kb 20 perc séta..

Emlékszem még ahol laktam Alabamában nem csak hogy busz nem volt, de taxi se nagyon jött ki.. hol volt akkor még Uber. 16 éves korában mindenki megszerzi a jogositványt.. itt ugye irtam már arról, hogy nem 100.000 forintokba kerül, hanem kemény 30 dollár. Jó nem tudnak vezetni, de elég sokan tényleg a semmi közepén élnek.

Nem terveztünk kocsit venni kiköltözéskor, de Briannek olyan lehetetlen a busz menetrendje, hogy sokkal egysszerűbb na meg fényévekkel gyorsabb kocsival eljutnia. Nem is értem, hogy azokra pont nem gondoltak, akik a repülő tér másik felén dolgoznak, hogy jutnak el munkába.

Még egy dolog jutott eszembe ami emlitésre méltó, hogy habár képtelenek közlekedni és tömegközlekedni a helyet átadják és tényleg fentartják az ülést azoknak akiknek kell.. Ha épp maguktól nem vennék észre, hogy át kell adni, szólni kell és mindenki szó nélkül átadja a helyét.
A buszsofőrök eddig 9 alkalommal a 10ből megálltak ha futottam vagy integettem. Sőt, volt hogy a dugóban állva kértem, hogy nyissa már ki az ajtót mert jön a másik busz.. Onnan tól kezdve ha az a sofőr volt mindig kinyitotta az ajtót kérés nélkül a piros lámpánál, hogy elérjem a buszt.

Szabadnapok.. na még mit nem

Amerikának rengeteg szépséghibája van... a legtöbb szerintem egyszerűen orvosolható lenne, és az én szememben is egy jobban élhető ország lenne..

Én imádok utazni.. és minden hosszú hétvégét ki is használnék utazással. Amcsik többésge nem ilyen.. a legtöbbnek nincs útlevele, és nem hogy az országot, de még az államot se, vagy csak ritkán hagyják el. Igaz, hatalmas az ország, annyi látnivaló van Alaskatól Miamig, Texason a Niagaraig.. és összevissya keresztbe kasul.. De a legtöbb itt lévőt ez nem mozgatja meg.. Mikor Brian unokatestveréinek meséltem, hogy már 26 államban jártam, valahol többször is, döbbenten néztek, hát hogy ők ennek a felében.. sem.. pedig aztán az egész család arról hires hogy utazik.. Californiában nem, de Ausztráliában volt.

Nem segiti az utazást az sem, hogy Amerikában NEM kötelező a fizetett szabadnapok megadása... ez csak plusz.. jellemző az 5-10 fizetett szabadnap, amelyet vakációra és betegségre!!! lehet kivenni.

14 napot kaptam itt a mostani helyemen.. én, aki a 22-t nem tudta beosztani.. Persze fizetés nélküli szabira lehet menni, de hát köszi.. Briannek nem jár az első évben egy se.. 5 darab napot fog kapni egy éves szerződés után..

Nem hiszem el, hogy nem látják a pozitiv odlalát annak, hogy igenis kell a vakáció, hogy az ember kimozduljon, elutazzon, lásson, pihenjen pár havonta akár csak 3-4 napot.. de legyen távol a munkától..

Multiknál, nagyobb cégeknél jellemző, hogy adnak 15-20 nap szabadságot is.. Ott viszont az emberek nem merik kivenni, mert félnek, hogy kirúgják őket.. Hihetetlen ez számomra.. Otthon a HR már futott utánad, ha nem vetted ki, és emlékeztettek mindenkit, hogy legyünk szivesek nem átvinni a következő évre..

Itt az emberek problémát csinálnak, ha kollégának segiteni kell.. Nem bőbeszédes, fejhallgatós kollégám elutazott múlt héten egy egész hétre (wow) és körübelül 8szor köszönte meg, hogy pár apróságot átveszek tőle és kisegitem.. aztán visszaérkezéskor is hálálkodott.. Nekem is értem,, hogy ennyi bevándorlóval ez még mindig ilyen nagy szónak számit, hisyen Európában de meg szomszédos Kanadában is van normális szabadság..


Na erről ennyit..

Álláskeresés, Interjúk és egyéb szösszenetek II.

Briant és egy pár ismerősömet már hónapok óta szórakoztatom a munkahelyemen készitett képekkel, amikoris főnököm és/vagy kollégám rendszerint butábbnál butább és idegesitőbb üzenetekkel frusztrál nap mint nap.

A kedvencemet már az előző posztban emlitettem, hogyan kell online rendelni. De ezenkivül minden alkalommal elmondja, hogy nyomtassak és cimezzek meg levelet, illetve hogyan irjak üzenetet.

Imádom, amikor közli, hogy lesz számomra egy projectje, aminek megörülök erre kiderül, hogy csak egy kollégámat kell regisztálni az egyik weboldalon. 

Az is külön megtiszteltetés, hogy 7 hónap itt töltött munka után, olyan bizalmat kaptam, hogy megrendelhettem az ebédet én a csapat meetingre.. de elmagyarazáta, hogy kell.

Sokáig tűrtem és bológattam, hogy aha tudom köszi, de most jutottam el arra pontra, hogy sokszro keményen megmondom, hogy már egyszer mondtam, hogy tudom, nem vagyok szellemi fogyatékos, minek vettek fel, ha képtelen felfogni, hogy csináltam már ennél bonyolultabb feladatokat is.

Na de néhánz kedvenc interjú szösszenet:

1. Köszönjük, hogy érdeklődött ( Executive Assistant) , pár kérdésem lenne. Érettségi? Jogositvány? Kocsi?
Mondtam neki, hogy a kocsit közösen használjuk, de van, illetve nyilván attól függ, hogy hol a munka legrosszabb esetben veszek egyet..
Na de mivel már harmadszorra tért ki a kocsi kérdésre gondoltam kezembe veszem az interjút ás elkezdtem mondani a tapasztalataimat.  Csak visszatért a kocsi kérdésre.. Mondom elnézést, miért ennyire fontos?
Jaa, hát ez UBER sofőr pozició..
Kiderült, hogy kamu poziciokat tettek fel, én ugye arra kattintottam, de ez sofőrként futott be a HR-hez.. Szépen megköszöntem a lehetőséget és letettem a telefont.

2. Legutóbbi érdekes pozición gondolkodtam, hogy emlitést tegyek-e a blogomban, de végülis miért ne, saját tapasztalat.. Még a nyáron talán emlékeztek, voltam a Gulyás feszten, ahol kint volt a magyar chicagoi konzulátus. Mivel nemzetközi tanulmányokból szereztem a mester dimplomám, gondoltam szerencsét próbálok és beadom az önéletrajzom.  Több mint félévvel későb csörgött is a telefon (pár hete). A konzul asszony hivott, hogy lenne pozició. Még hozzá babysittert keres a kisfiához. Mivel úgy szólt a megállapodás a telefonban, hogy lenne adminisztráció része is gondoltam miért ne. Tévedéss ne essék, a konzul asszony nagyon követlen és rendes volt, a kisfia meg egy cukorfalat, de kiderült, hogy lehet mégsem lenne annyi adminisztráció, főleg babyszitterkedés, a fizuhoz sem jár biztositás stb... szóval nem vállaltam.

3. Nem is tudom, hogy feljött-e ez a másik szürreális interjú, mint téma ami még áprilisban történt, ahol is utcán keleltt volna árulnom/népszerűsitenem egy alkalmazást.. Ehhez is más pozició néven kerestek embereket. Talán marketing asszisztens volt a csali ehhez. A lényeg, hogy az utcán kellett volna népszerűsiteni egy alkalmazást, és ehhez egy komoly interjú is volt.. Mikor ez kiderült felálltam és mondtam , hogy elnézést, de én nem ezért tanultam.. majd mondja a csaj: ' jajj ne féljek, biztos csak ijesztően hangzik, de ő ott lesz velem az első nap és megmutatja, hogy kell'. Megnyugtattam, hogy nem nem félek, hanem ez egy vicc..

4. Fejvadász: volt egy interjúm vele, és a cég aki megbizta be is hivott. Ez volt a marketing asszisztens pozició ahova találtak jobban képzett embert... irtam még decemberben róla. na de gondoltam irok a hölgynek megint, annyira lelkes volt, megadta a saját számát, meg munka időn kivül is hivott, hogy felkészitsen ötletekkel az interjúra, gondoltam majd talál mást.. Azt mondta, nincs épp semmi.. Hozzáadtam a linkedinen az ismerőseimhez.. na mármost látszik, hogy mennyire ostoba, küldte az üzenetet, (mint utólag kiderült csak az automatikus üzenetet), hogy örül, hogy ismerősök lettünk és rengeteg tapasztalatimnak megfelelő pozició van éppen. Na ennek megörültem, irtam is neki egy e-mailt, hogy na akkor van-e esetleg valami? Azt irja, hogy sajnos még mindig nincs.. Legszivesebben megirtam volna neki, hogy mi lenne, ha megnéznéd az ember nevét akinek elfogadod a meghivását, és ha már dolgoztál vele, akkor ne irj automatikus üzenetet főleg nem ilyen kamut. Mindegy hagytam a francba.

5. Ismételten fejvadász.. már tudnom kéne, hogy mind hülye.. de még mindig adok nekik esélyt.. megtalál, irja, hogy küldjem el az önéletrajzom, mert van egy pozició, ami tökéletesen passzol a hátteremhez. És fel is hiv majd holnap.

de nem hivott.. szóval felhivtam én. Csámcsogva, mondja, hogy uu ki is vagyok , mindjárt megnézi az önéletrajzom.. Ja igen.. nem, ez nem nekem illik. Na itt meg is mondtam neki, hogy elnézést, de nem lehet ennyire inkompetens, hogy rá sem néz az önéletrajzomra, de azt mondja, tökéletes lennék majd ott akkor rápillant és rájön, hogy ja nem.. 

Ezek után elgondolkodok, hogy tényleg diplomásként, jó tapasztalattal, nemzetközi háttérrel, projectekkel, talpraesett angolul majdnem anyanyelven beszélőként ezekre a pozikra vagyok csak jó? Annyira ostoba sok helyi ember, hogy a mai napig nem hiszem el, egy egy eddig elcsipett párbeszédet.. Konkrétan le kell nekik irni, hogy mossanak kezet mosdó használat után lépésről lépsére, vagy hogy  keljenek át az úton.. És ezeknek az embereknek van értelmesebb munkájuk.. 

Na de ennyit a munkakeresésről , interjúkról és ebből adodó frusztrációról. Mindenképp rengeteg tapasztalatot szereztem, és hálát adok annak, hogy Európából jöttem, ahol születéskor kapunk agyat is...

Álláskeresés, interjúk és frusztráció I.

Amikor kiköltöztünk, egyikünknek sem volt munkája,de nem aggódtunk, én teljesen pozitivan álltam hozzá, hogy 1-2 hét és találunk valamit. Aztán amikor eltelt 3-4 hét és még nem volt semmi egy két fejvadászos hiváson kivül akkor én teljesen bepánikoltam. Persze mindenki mondogatta, hogy 1 hónap az semmi, 2-3 hónap lesz ez,vagy akár többis.. Ezért is örültem meg, amikor felvettek ide pár héttel később ide, a mostani helyemre.
Viszont már nagyon elvágyom innen:
 1. mert unalmas és semmi kihivás de még gondolkodni sem kell..
 2 .nincsenek kollégáim , illetve van 2 főnököm , van egy office manager aki másik államból dirigál és 3 eléggé magának való nő akik az iroda másik felén ülnek amúgy is. Plusz van egy fiatalabb csaj, aki nem túl bőbeszédű és a fülében van a fülhallgatója mindig., a többiek meg mind otthonról dolgoznak
3. folyton belémkötnek, hogy valamit nem jól csinálok, pedig kiderül mindig hogy a kollégám volt..

(Munkahelyi egypercesek: kollégám nézi az elküldött emailjeimet és néha késztetést érez, hogy olyanokba belekössön, hogy ne tegyek felkiáltó jelet ide vagy oda... sőt küldött leirást, hogy kell online rendelni termékeket.. részletesen kitért arra, hogy tegyem a terméket az online kosárba..)

Mindennap azzal nyugtatom magam, hogy még igy is szerencsés vagyok, mert van fizetett szabadságom (mivel itt nem kötelező, ezért ez nagy szó), nemzeti ünnepkor sem kell dolgozni es viszonylag lazák, ha például valamiért később jövök/korábban megyek..
Én kb úgy jöttem ide, hogy jó lesz amig nem lesz más. De nem látt más azóta sem..

És mivel pont előtte a Sheratonba is felvettek, illetve még hivtak egy-két helyre is gondoltam na akkor könnyű lesz a váltás, ha beindult az érdeklődés.A nyár el is telt gyorsan, elég lazán kezelték a 9-6 ig beosztásomat, szinte majdnem mindig sikerült lelépnem 5:30kor de néha már 5kor sétáltam kifelé. Ha épp hosszú hétvége következett ünnep miatt akkor pedig már 2kor hazaküldtek. Az iroda egy 2 emeletes épület első emeletén van, alattunk egy stand up comedy-s szinház, felettünk egy idegesitően hangosan lakó (meg itt mondjuk szigetelni nem tudnak amúgy sem). Az épületet amúgy a két főnök megvette, sőt van másik 3 épületük amit kiadnak.. nem rossz pénz..

Szóval konyha van, de nincs étkező, igy nyáron jobb hijján a teraszon szivtam a napot magamba, elmentem manikűrözni, vagy sétálni. Általában ilyenkor hivom fel a szüleimet, vagy barátokat akik épp ráérnek.  Ha épp esett, akkor a tárgyalóba ültem be. Na de gondoltam, szeptemberre lelépek, nem várom meg a rossz időt.. de nem igy lett sajnos.. Azóta is mindennap egymagam eszek, sétálok, vagy ki sem töltöm az egy órás szünetemet..

iroda egyik fele / konyha / másik felén két iroda a két főnöknek

Az én sarkom, mindenkitől távol...

Augusztusban kezdtem jelentkezni aktivan más állásokra, de főleg fejvadászok találtak meg. Munka előtt berohantam a belvárosba egy gyors interjura, este kitöltöttem az excel-word-outlook-powerpoint - gyorsirás teszteket amiket minden cég kiküld.. mind 90% feletti eredménnyel és ott van hogy a helyi átlag 70%..  Szóval pozitivnak éreztem ezt is, hogy na értelmesebb vagyok az átlagnál, gyorsan lesz másik pozicio.. De nem lett..

Novemberben jött a reménysugár , amikor hivott egy cég hétfőn telefonon, kedden skypon majd csütörtökön rohantam be személyes interjúra egy marketing asszisztensi poziciora. Imádták a tapasztalatom, mutattam marketing anyagokat amiket készittettem a munkám során a Tesconál, meséltem, szórakoztattam stb.. de jött a hivás utána, hogy találtak egy jobban kvalifikált embert.. Egy asszisztensi pozira.. Itt kenődtem el és hagytam is abba a jelentkezést januárig, amikor feljelentkeztem a Linkedin professzionális oldalára 30 dollárt fizetve ugyan. de hirtelen meg is nőtt az érdeklődés, naponta többen nézték a profilomat, folyton hivni kezdtek, de sajnos megint főleg fejvadászok.

Az utóbbi hetekben megint idő managementből jeleskedem, hogyan tudok interjut becsúsztatni reggeli előtt,  ebed közben, vagy munka után. Lettem már beteg, mentem fogorvoshoz, lassan fogyok ki a kifogásokból.

3 céghez be is ajánlottak ott dolgozók, de még csak el sem jutottak odáig, hogy telefonon leszűrjenek, küldték az automatikus üzenetet, 'köszönjük nem'. Pedig ebből kettő aki ajánlott magas beosztásban volt. Még ismerős által sem sikerült bejutni, ami eléggé kiábránditó.

Lassan eltelik az egy év amit kiszabtam magamnak, hogy addigra úgyis lesz jobb munkám. Sok tapasztalattal lettem amúgy persze gazdagabb a cégnél is és az utóbbi pár hónap munkakeresése alatt is. Sok helyre 400 szoros a túljelentkezés. Vagy akár több. Chicagoban és a környékén 8 millió ember lakik. Mondjuk ebből 1 tuti nem beszél angolul meg a fele nem is legális. Elég nagy a konkurencia

Brian és én kicsit megelégeltük Chicagot, és ezt a szituációt, épp ezért elkezdtünk más állam felé kaccsintgatni. Visszatértünk a listánkhoz, amin Chicago volt az első helyezett. Mindkettőnknek hiányoznak a hegyek, vagy legalábbis dombok... hogy túrázni, sielni tudjunk. Éppen ezért ismét előkerült Észak Karolina, Virginia és Colorado is. Kutatunk, keresünk, mi mennyi hol merre.. Már abban előrébb vagyunk amúgy, hogy Illinois az egyik legdrágább állam.. legalábbis a többihez képest amit néztünk..  Szóval ha egyik jelenleg futó interjúból sem jön össze semmi, akkor előbb  vagy utóbb pakolunk és megnézünk egy két másik helyet.

Még két évünk minimum van kint, amig az állampolgárságra tudok jelentkezni, plusz az a pár hónap amig meg is kapom, de nem mindegy, hogy csak kihúzzuk addig valahogy, vagy mégis csak kihozzuk a legtöbbet belőle. Aztán ha amerika nem jön be.. jöhet Kanada :)))

Credit score - vagyis hogyan épits mindent hitelre

Hurrá, eljutottam odáig a munkahelyemen, hogy átállitsam a billentyűzetet magyarral. Korábban még a költözéskor irtam az itteni Credit Score rendszerről. Ez igazából a hitel története az embernek.

Ezt ugye az itt élők egész életükben épitgetik vagy éppen rombolják lefele.

itt van egy kis szemléltetés, hogy miről is van szó. 

Ezen a skálán 500-850 között mozognak ezek a számok. Mindenféle szempontot figyelembe vesznek a credit score számitásához például:

- milyen régóta van meg a hitelkártyád

- mennyire használod ki --> hiába van 5 éve hitelkártyád, ha sose használod. Az többet árt mint használ.

- hány hitekártyád van és utasitottak-e el mikor jelentkeztél érte

- időben fizetsz-e ki mindent

Szóval ez egy újonnan érkezőnek egy ördögi kör, ugyanis nehezen lehet hitel káryát szerezni jó pár hónapig, vagyis addig ezt a hitel történetet se tudod elkezdeni épiteni, vagyis semmihez nem jutsz hozzá.

Azért fontos a jó minél magasabb szám elérése, mert jó hitelesként alacsonyak a kamatok ami nyilván kocsi, lakás de még csak egy sima telefonvásárlásnál is sokat számit.

Na már most öröm és boldogság van, úgyanis, pontosan a szülinapomon gondoltam, hogy jelentkezek a kedvenc Victoria Secret boltomban hitelkártyára. És elfogadták. 10 hónap után, végre van hitelkártyám. Fel is ugrott a Credit Scorem 25 ponttal. 10 hónap itt lét, számlafizetés és munka kellett ahhoz, hogy végre emberszámba vegyenek.

Amúgy múltkor néztünk egy összefoglalót arról, hogy a lakosság legnagyobb része itt hitelt hitelre halmoz és hitelkártyák tömkelegéből él. A legtöbben a fair kategóriába tartoznak itt, mert nem tudnak időben fizetni. Na itt jó egy kicsit európainak lenni, és nem megvenni minden hitelre, amit nem engedhetek meg magamnak. Mi számlákat fizetünk a hitelkártyával amit aztan visszia is teszünk rá, igy ki is használjuk de nem kerülünk adósságba.

Talán emlitettem még ezt is korábban, de például lakasbérlésnél is ezt nézik a legtöbb helyen, mert elvárják a minimum 650 pontot sok esetben. Ezért volt szerencsénk a mostani főbérlőnkkel, hogy eltekintett ettől, mert egészen októberig nem volt semmilyen pontunk.